Fly Alway

Sziasztok hát itt is lenne a második része jelentkezem jó olvsást !!:) http://onedirectionfanfiction.com/viewstory.php?sid=49492&textsize=0&chapter=2 

2.Rész

A legunalmasabb dolog amit valaha csináltam ,hogy ülök a gyengélkedőn. A jelenlegi állás az orrom és a szemem szeszélyesen lüktet. Harry és Niall velem voltak a váró terembe ,hogy megnézzék jól vagyok. Harry nagyon nézett engem ,vagy csak nekem tűnt úgy. De az biztos ,hogy bámulta a nadrágom. Niall nem volt olyan barátságos hozzám mint a többiek. Úgy tett mintha nem lettem volna ott. Asszem csak úgy viselkedik velem mint a többi idegennel. A váróterem teljes csendben volt ,most az egyszer nem bántam ,hogy csend van. Liam elment megkeresni Zayn-t ,de öszintén szólva most nem várom ,hogy lássam őt. Soha nem gondoltam volna ,hogy megüt. Meg értem ,hogy miért tette de akkor is.
"Mr.Tomlinson"Szólított egy fiatal barna hajú lány."Fogadják önt"
Felkeltem és elindultam ,hogy le tudjak ülni a kórházi ágyra. Egy idősebb férfi , ősz hajú és vastag keretes szemüvegű ,ide jött az ágyhoz ,és elhúzta a függönyt. Sodort egy kicsit a székén majd ,lehuppant mielőtt elkezdett magyarázni.
"Louis Tomlinson ,helyes" a hangja mély volt és rekedt.
Bólintottam és tovább beszélt.
"Szóval egy pillantást a röntgenre , szóval ven egy kicsi repedés az orr hídon és egy zuzódás a szem alatt ,szóval nincsen maradandó kárósodása vagy ilyesmi."
"Hála istennek" megkönnyebbülten felsóhajtottam.
"Louis az első két órát már itt töltöd , az arcod gyakorlatilag megroncsolódott. Nagyon kevés gyerek felvételizhet az iskolában ,és te azon egyike vagy. Lehetőleg ne tedd tönkre az esélyed"beszélt együtt érzően.
"Nem"
"Itt van egy kis fájdalom csillapító. Bármikor vehetsz belőle ha úgy érzed szükséged van rá"
Ráírta a nevem egy kis üveges tablettára.
"Nyugodtan menjen"
Amikor kimentem Harry várt az ajtóban.
"Mit mondtak?' kérdezte aggódóan.
"Csak kaptam néhány tablettát" mondtam egyszerűen.
Harry átkarolt és magához húzott ,mielőtt ezt mondta volna: Te rendben vagy.....kis fiú?
"Igen...és Harry?"
"Hmmm" motyogta.
"Ismersz vagy 1 órája. Miért hívsz kis fiúnak?"
"Mert te vagy az én babám"mondta mosolyogva.
"Ha úgy gondolod"
Azzal ,hogy kiléptem a kórházból egyenesen a kollégium szobába mentünk.
-o-
Ahogyan beléptem az 1D szobába állkapcsom kinyílt egy kicsit. Liam és Niall a tv-t nézték Zayn meg a sarokba ült. Még csak nem is néztem fel ,amikor Harry beléptem a szobába. Csak bámultam a földet. Csodálkoztam ,hogy miért viselkedik ilyen furán mindig. Harry elment ,hogy letegye a táskát az asztalra ,addig én leültem az ágyamra. Nem kaptam időt ,hogy kicsomagoljam a cuccokat mielőtt még Zayn az arcomba vert ,így még mindig üres a hely. Mután leterítettem az ágyneműt az ágyra és eltettem a fiokba a ruháimat ,elmentem a fürdőbe. Mikor befejeztem minden dolgom a fürdőszobába elindultam az ágyam felé. Amikor meghallottam Liam hangját.
"Harry ,Niall és én lemegyünk az udvarra ,hogy gyakoroljuk a házi feladatott. Egy óra múlva jövünk."
Elhagyták a helyiséget olyan gyorsan ,hogy még elbúcsuzni se tudtam töllük. Önző disznók gondoltam magamba. A fejemet a takaróba fúrtam addig se kellet nézni Zayn-t. Nem több mint tíz perc múlva egy meleg kéz halad át fedetlen testemen. Ez annyira jó érzés el is felejtettem ,hogy ezt csak Zayn szokta csinálni.
A fejemet kiemeltem a takaróból és belenéztem gyönyörű barna szemeibe. Volt egy kis mosoly a száján ,olyan mintha vissza akarná hozni ami régen volt.
"Mit csinálsz?" szólaltam meg.
Kiderült ,hogy olyan gyenge ,hogy meg kellett gondolnom ,hogy mondjam-e vagy sem.
Figyelmen kivűl hagyott és csak ennyit mondott: "Nagyon sajnálom Lou. Csak elragadott a pillanat ,dühös voltam. Nem akartalak bántani. Bocsáss meg"
"Minden rendben Zayn. Nem vagyok dühös csak egy kicsit zavarodott"
"Mi?"
"Még soha nem ütöttél meg korábban ,és azt mondtad soha nem is fogsz."
"Én tudom. Hibavolt. Sajnálom.......megint"
"Semmi baj......megint"mondtam egy kis mosollyal"
"Azt is mondtam ,hogy én mindig szeretlek és nem számít mit mondasz."
"Igen ezt is mondtad, sokszor"mondtam és vissza gondoltam a jó napokra.
A következő dolog amire emlékszem ,hogy Zayn ajakai az enyémeket falják. Annyira megdöbbentett ,hogy először nem is mozdultam. Aztán elhúzodott.
"Sajnálom nem kellet volna"beszélt nagyon gyorsan.
"Minden rendben"
Felnéztem és láttam ,hogy Zayn bámul rám.
"Meg tudod csinálni újra ,ha szeretném ,hogy......" mondtam félénken.
Lassan lehajtotta ajkát és újra az enyéméhez érintette. Volt olyan kedves ,hogy majdnem elfelejtettem ,hogy ott van. Ő felgyorsította a mentett és a nyelvével az alsó ajkamat kényeztette engedéjt kérve a bejutáshoz.
Azonnal adtam neki engedéjt ,a nyelve az enyémmel harcolt. Persze ,hogy nyert. Az ágyékát az enyémnek dörzsöli. Úgy éreztem ,hogy egyre szükősebb a helyzet. Megbillentette a csipőjét felfelé. Ez mind kettönkből nyögést váltott ki. A meleg keze becsúszott a derék szíj alá , a nadrág és a bokszert egyszerre húzta le. Aztán megragadta az ingem és letépte a fejem felett. Én bizonytalan vagyok ,hogy teljesen meztelen vagyok.
Fel kap az asztalról egy üveg sikosított. Hagyta ,hogy a hideg folyadék kiterjedjen ujjain majd a bejáratomhoz helyezte.
"Jól vagy?" kérdezte aggódva.
"Igen" nyögtem.
Hagytam ,hogy az ujja behatoljon  ,és ez okoz nekem testi fájdalmat addig míg meg nem szokom.
"Kész vagyok Zayn"
Bekente magát síkosítóval és végig húzta párszor a kezét a hosszán. Aztán a bejáratomhoz tette a farkát és elkezdte befelé nyomni. Pár perc múlva megszoktam az érzést. Lehajolt és megragadta a hosszom és elkezdett kényeztetni. És egy hangos kiálltással az ő nevével elmentem. Ő sokkal ezután lővelte belém meleg  folyadékát. Még egyet tolt és kihúzta magát belöllem. Majd ki másztam az ágyból és teljesen el sápadtam.
"Mi a fasz Harry?"ez volt minden amit halottam , mielőtt egy hatalmas ököl megpördült és egyenesen Zayn arcába csapódott.

Fly Away

Sziasztok! Nos szóval most úgy döntöttem ,hogy egy egybe függő történetet fordítok le :)) és itt is az első rész!:)  Lehet névteleneknek is komizni:))) http://onedirectionfanfiction.com/viewstory.php?sid=49492&textsize=0&chapter=1

1.Rész

Lassan oda mentem az ajtóhoz és elolvastam a felíratott 1D ,lassan rá nyúltam a fém kilincsre. Én szóval rettegek. Az életem négy másik sráccal ,ez olyan furcsa ,mint én ,egy térben ,nem tetszik ez nekem. Mi van ha koszosok? Mi van ha büdösök? Én nem vagyok büdös én...........meleg vagyok. Mivel itt vívok magammal belső harcot ezért elfelejtettem ,hogy a kezemben fekszik a kilincs. A kezem elernyedt körülötte ,kinyitottam ,lengett az ajtó ,és szinte majdnem a földre estem. Én esetlenül megtartottam magam és elindultam befelé. Ott találkoztam négy pár szép szemmel ,mindenféle színben. Az első pár volt ,széles kristály tiszta kék gömbök tele vannak izgalommal és tiszta örömmel. Ahogyan a tekintetem kígyózót felfelé láttam fehér szőke haját és kicsit sápadt bőrén úgy tűnt mintha világítana félhomályban szoba.
"Hey Niall vagyok.........és ír de csak hívj Niall-nek"
Felfigyeltem az ír akcentusára amitől megolvadt a szívem.
"Te csendesebb vagy látom"
Bólintottam ,bár egyáltalán nem igaz meg nyugodt se vagyok.
"Liam vagyok örülök ,hogy találkoztunk" szólalt meg egy mély férfias hang. Liam kinyújtotta a kezét ,hogy nekem (?) ez  elismerés. A szememmel végig nézek a testén. Barna szeme és arany barna haja olyan puhának néz ki. Az ing amit Liam bemutatta a tökéletes testét.
"A fenébe te sexy" mondta egy másik férfi hang ,de ez túl bujának tűnt ,mint barát.
Tudom ,elég döbbenten néztem abban ,és minden amit tehettem ,hogy csak bámultam.
Észre vettem egy tökéletes ,sápadt bőrt és egy vastag barna és göndör hajat ,én csak bele akartam futtatni a kezem. Ez olyan forró volt mint a pokol ,de nem tudta levenni a tekintetem róla , a szép zöld gömb szemei lyukat égettek bennem.
"Bámulsz szép fiú?"mondta a hang újra."Nem csodálom ,bár én vagyok Harry"
Lassan elvettem a szemem róla ,és találkozott egy pár gyönyörű szemmel ,nagyon ismerős. Mi a fenét keres itt ?
*Visszatekintés*

"Nézd Zayn én ezzel nem tudok foglakozni még csak 15 éves vagyok"
"Akkor nem kellet volna megkérned ,hogy basszalak meg" csak úgy köpi a szavakat a haragtól.
"Abortuszra megyek"mondtam könnyes szemmel.
"Istenre esküszöm  Louis ha meg mer-"
"Akkor mit fogsz csinálni?"
"Itt hagylak És soha nem jövök vissza. Ez az én gyerekem is ,te meg egy önző ribanc vagy"
"Nem tennéd" Tudom ,hogy gyenge ,de nem tudok rajta segíteni.
"Nézd Lou szeretlek teljes szívemből ,de ha ezt megcsinálod akkor soha nem fogok megbocsátani"
A könnyek az arcomon patakoztak ,és Zayn leakarta törölni.
"Nem. Zayn Sajnálom."
És ahogyan néztem a szép fiú kirohan a szobámból és soha többé nem látom a gyönyörű arcát.

*Visszatekintés vége*

"Mit csinálsz Zayn?"
"Hé végül megszólal"mondta Niall.
"Honnan tudod ,hogy ő Zayn?" kérdezte Harry féltékenyen.
"Hmm együtt szoktunk menni suliba" Nem volt teljes hazugság ,de kihagytam azt a részét ,hogy Zayn volt az apja a gyerekemnek.
"Ó. Oké szóval mondani akarsz valamit Zayn?"
Zayn teljesen figyelmen kivűl hagyta ,és csak Liam adott nekem egy megdöbbent arc kifejezést. Egyszer csak támadt egy ötletem és átrohanva a többiekhez magam után húztam.
"Mit csinálsz?" kérdeztem egyszerre Zayn-nel.
"Hé én kérdeztem előbb"mondtam egy kis mosollyal.
"Ez nem vicces! Miért vagy itt?" suttogta.
"Mert én vagyok a 'Természetes tréfája' és kiterjesztem a testem őrökre"
"Tudok olvasni a gondolatodban"
"Ez az egész helyzet csak zavaros"mondtam.
"Tudom"
"Mi lett veled"próbáltam feldobni a hangulatot.
"Louis hagyd abba"
"Miért én csak próbáltam-"
"Mert tudod a dolgok nem fognak vissza menni a rendes kerékvágásba" mondta a homlokát ráncolva.
"Elmentél Zayn ,én nagyon ideges vagyok"
"Mert megölted a gyerekünket" mondta Zayn egy kicsit hangos ,de szerencsére egyik fiú sem hallotta meg.
"Én is épp olyan ideges vagyok mint te"
"Nem, volt választásod ,és tudtad ,hogy mit csinálsz. Ő volt a gyerekünk ,és te ledobtad magadtól mit a szemetet" úgy tettem mintha ezek a szavak nem fájnának.
"Ez nehéz nekem ,ne légy fasz"
"Tudod mi-"
"Mit Zayn?"mondtam várva a választ.
"Te nem vagy terhes már"mondta egy önelégült mosollyal.
"Köszönöm kapitány ,ez nyilván való"
Ezután Zayn megütötte keményen az orromat. Én hátratántorodtam és a földre estem. Éreztem ,hogy vér csordul az orrlyukamból és a számból picit.
"Mi a fene?" Kiabáltam Zayn-re dühösen.
Egy pillantást rám vetett majd kiment a szobából. Az utolsó dolog amit láttam mielőtt elment egy halvány "sajnálom" ,de ami jött az úgy is ment. 

Mielőtt meghalok (Larry)

Sziasztok !
Itt egy másik blogom ami azért jött létre mert a többibe nincsen nagyon ihlet.... sajnálom de azért jó olvasást ! És figylem ezt a történetett nem én írtam csak egy angol blogról alias innen http://onedirectionfanfiction.com/viewstory.php?sid=77682 fordítottam ! megpróbálom a legjobb tudásomat hozni  ! :) És beállitotam névtelenek is komizhatnak :)



*Liam szemszöge*

Valaki őrjöngve kopog az ajtómon, ami felriaszt engem. Egy részem tudja ,hogy ki az , de a másik részem reméli ,hogy valaki más. Legyen egy hajléktalan férfi ,könyörögjön ,hogy had maradjon. Legyen bosszantó gyerek ,aki megszökik ,mielőtt kinyitom az ajtót. Legyen egy rabló aki ellopja a pénzem. Csak ő , ő nem érdemli meg. De kinyitottam az ajtót és szembe találtam magam a fiúval akit nem akartam látni. A besiet az ajtón zokogás ,könnyek és köhögés közt,  a  keze és a végtagjai rendetlenül lógtak.  Viszonylag nem hosszú ideig áll, de neki száz órának tűnik. Becsuktam az ajtót a lábammal , leültem a kanapéra és a síró fiút az ölembe vettem. A fahéj sima haját és az általában sugárzó arcát most takony és könnyek voltak. Az idősebb fiút  az örökké valóságig tartom. Az idősebbik erőszakosan köhög, az óriás test tartja a kisebbet. Utálom ezt a szót használni manapság. Igen ő idősebb nálam de nem a régi. Ő nem elég idős ehhez ,egyikünk sem. Senki sem kényszeríti ,hogy beszéljen de a sírás szavakba fordul. "Ő..ő..ő.....én" Csendben hallgatom látom már nem képes ,hogy szavakat alkosson. "Semmi baj csak sírj.Azért vagyok itt ,hogy utol érjenek a könnyek . Tudjuk ,mindannyian tudjuk ,hogy nehéz időszakon mész át. Sírj amíg könnyeid ki nem száradnak." Suttogtam neki, és ringattam oda vissza. Néha azon gondolkozok mikor lesz a sújtó hatás az uto  rengés. Én mindig is védtem mind az őtüket mint a 'papa' amely törődik mindenkivel. Még mindig az vagyok. De ez nem mindig jó dolog. Az egyik ,hogy nem adok jó szót a dolgoknak. Tudok foglalkozni mások dolgaival, és segítek nekik ,de én soha nem mondom  ,hogy újra vagy később.  Ez alkalommal nem tudok segíteni, ez magába foglalja számomra sok szempontból is. A kék szemivel bele nézz az enyémbe. " Ez nem fair" Akadozik a hangja. Látom apró düh szövődik szemében mint annyiszor. "Nem ez nem az" Egyetértek majd várom ,hogy hencegni kezdjen. De a meglepetésemre nem. A fejét a vállamra dönti , a köhögése szörnyű hangja visszhangzott a szobába. A kezemet a hajába futtatom ,tudom ,hogy ez nem vigasztalja annak ellenére ,hogy többet csinálom. Egy darabig csöndben maradunk ,a törtöt fiú mellettem nyöszörög hébe-hoba. "Szeretem őt" Hirtelen súgta amitől a szívem fájdalma nőt. "Tudom" Suttogtam vissza ,össze rezzent kissé majd üvöltött ismét. "Végre megtaláltam ő az egyetlen" Így folytatta a hangja nyers és rekedt. A karomat a kis derekára csúsztatóm ,harapdálva ajkaimat ,emlékeztettem magam ,mennyi súlyt elvesztett. "Igen" Válaszolom. "Ő az" A gyenge fiú zokogásba kezdett. "Az egész életemet vele kellet volna töltenem" A hangja olyan törékeny ,hogy csak nem megszakítja a beszédét "Azt akartam ,hogy legyen egy családom vele szeretem örökké" -köhögés- "de most már nem is mer megcsókolni többé" Nézek le szomorúan lágyan megszorítom a kezét. "Én nem ezt érdemlem" Kiáltott fel majd felült. "Úgy volt ,hogy soha nem nő fel amíg azt akarom" -köhögés- "Amíg mi élnénk és együtt meg nem öregedünk" -köhögés- "együtt" A kis fiúból köhögő roham szakadt ki. Lassan dörzsöltem remegő testét. Megragadom a szövetet a dohányzóasztalról amint meglátom a vért a fiú kezén. Letöröltem gyorsan a kezéről ,majd az arcát kezdtem nyomkodni ,azt is megtisztítottam. A fiú fájdalmasan teszi a kezét a feje elé és halkan sír. Kinyitottam a számat ,hogy mondjak valamit ,de csörögni kezdett a telefonom. Felvettem és meghallottam a várható hangot ami a telefon másik oldaláról jött. "Liam. Elment! Csak kimentem 10 percre de ő addig eltűnt" "Nyugodj meg! Velem van ,jól van." Gyorsan mondtam mielőtt a hangja igazán pánikba esne. "Hála istenek. Elkapom" Sóhajtott "Ne ,ne siess nyugodj meg. Megvan." Biztosíthatom. "Tényleg? Nagyon köszönöm. Beugrom majd később ,mond meg neki ,hogy szeretem." El tudom képzelni ,hogy hogyan túr a rendezetlen göndör hajába amikor ideges. "Úgy lesz" Mosolyogtam ,mielőtt leteszem. "Ez jó volt neki ?" A fiú remegő érdes hanggal megkérdezi. "Ő szeret téged" Mosolyogtam rá. A fiú sóhajt szomorúan. "Tudod ,hogy még van idő továbbra is csinálhatod azokat a dolgokat amiket szeretnél" Mondtam halkan számat a füléhez érintettem. A fiú felsóhajt újra. "Semmi sem jó már" Súgta "A dolgok lehetnek szórakoztatok ha tetszenek" Felemeltem a fejét a mellkasomról és oda megyek a szekrényhez. Hozok egy  jegyzet fűzetett és egy tollat ,oda adom a szomorú fiúnak. "Írd le mit szeretnél csinálni és mi megpróbáljuk teljesíteni őket." Bólintok bátorítóan a fiú csak nézz rám. Harapdálja a száját és könnyek közt elkezd írni.-Megszólal a csengő ,így a fiú lágyan köhögve összegömbölyödik a kanapén. Ahogyan kinyitottam az ajtót a családias göndör hajkorona jelent meg. Mosolyogtam és beengedtem. "Mi a baj?" Kérdezi a hangja mutatja ,hogy érzelmileg lecsapolt. "Ott akart hagyni megint?" A zöld szemei át fúrták az enyémet ,a pillantása kétségbe esetnek tűnt. "Nem. Nem is beszélve arról ,hogy azt mondta jobbat érdemelsz ,vagy valami ilyesmi. Ő csak szomorú ,azt akarja ,hogy veled legyen örökké." Elmagyaráztam ,húztam magamhoz a fiatalabbik fiút egy ölelésre. Felfújja remegő lélegzetét a nyakamba, teste remeg ,ahogyan megpróbálja vissza tartani könnyeit. Próbálom megtartani. Túl fiatalok ,hogy titkolják akkor fel kell vállalniuk. Köhögés- "Itt van?" Gyenge hangot jön a nappalimból. A fiú ölelésből oda megy a kanapéhoz. "Igen itt vagyok" mosolyog. A beteg fiú fel ült és mint a szerelmesek szoros ölelést alkotnak. "Sajnálom ,hogy leléptem nem akartalak megijeszteni." Kicsi ugrás köhögés közben. Sosem tudom megszokni a szörnyű hangját. "Jól vagy most?" A fiatalabbik  kérdezi és a kezét a hajába vezeti. Látom ,hogy a gyengébbik fiú bólintott a mellkasába.  "Mit csináltatok?"  Kérdezi ,ahogy én látom szemezget a jegyzet füzettel. A fiú arrébb megy ,hogy mindenki letudjon ülni ,becsukja a füzetet. "Úgy gondoltuk" -köhögés- "hogy mit tegyek még....tudod..." A lesoványodott fiú magyaráz ,közben megtörli véres kezét.  Lágy mosoly játszik arcukon ,mind a ketten boldogok hisz együtt vannak. "Tényleg mint például?" Kérdezi a hangja nem lágy hanem erős. "Mint majd.......... a parkban elmenni és utána a Nando's-ba  és mindig énekeljük a zenéjét" Ez meglepet a fiú elmondott egy mondatott úgy ,hogy ne szakítaná meg a köhögése. "Csináltam egy egész listát" Mondta reszelő hangon ,egy kicsit olyan mint egy gyereké aki büszkén megmutatja az anyjának a rajzát. Ez fáj ,az idősebb fiú mindig is olyan gyerekes volt. "A lista. Megnézhetem?" A fiatalabb fiú hangjában a hangok azonban sokkal érthetőbbek ,ő nagyon gyorsan felnőtt ezekben a hónapokban. Azt is látom ,hogy fáj neki. "Nem" A fiú felkiált majd elkezd köhögni és elzárta a jegyzet füzet. "Miért nem?" a göndör fiú. "Ez személyes........" A másik fiú suttog. "Ha nem mutatod meg akkor ,hogyan váltjuk valóra?"  A fiú magasba emeli a szemöldökét és megpróbálja elvenni. De a másik gyorsan elkapja ,az arcukon megjelenik a játékos mosoly. Ezek még mindig hozzák a szokásos buta ön magukat ,legjobb barátok és szerelmesek egy időben. Még mindig tökéletes kapcsolat ,és ez soha nem fog megváltozni. Nagyobbik fiú  fogja a jegyzet fűzetett  a másik kezében. A sovány fiú panaszkodik és megpróbálja megállítani az smaragd zöld szemek olvasását. Nem tudom miért ,de nem engedi.  Nézem feszülten ahogyan a smaragd szem elolvassa a listát. Eddig nagy mosolyt visel a száján az most csökkent. "Kérlek hagyd abba" A másik fiú könyörög. "Ez hülyeség akkor sem tennél ilyent. Leállítás." A kisebbik fiú lekezdi ereszteni a füzetet. Ő csak bámul maga elé mielőtt lassan a barátjára néz. "Sajnálom ,hogy nem hiszed ,hogy elolvashatom." Ölelés közben az ajkát a halántékához nyomja ,a jegyzet füzetet letette.

Mielőtt meghalok:
1. Van egy film a "Fiúk éjszakája" amit minden szombaton adnak
2. Csókolózni ajkaimmal utoljára
3. Menni a parkba és a Nando's zenéjét dúdolni
4. Elmenni a vidámparkba (az egyik óriásikerékhez)
5. Egy családot alkotni akik örökké boldogok
6. Elmenni egy csendes éterembe mind az öten
7. Írjak levelet a testvéremnek és anyukámnak
8. Mind az öten nézzük meg az összes videónaplót
9. Átélem az első randim
10. Hozzá  menni (Harry-hez)

Mindezeket  a dolgokat emlékeket újra élni olyan nehéz ,minden helyre vissza menni túl sok. Beharapva a számat olvast1am tovább az útlsó kívánságait. Már meg értem ,miért nem akarja ,hogy lássa a barátja. Mert a 17. 19. illegállis számukra még a mai napig is. Rájuk nézzek bebugyolálva ölelik egymást. "Hülyeség volt sajnálom" Suttogta a kis fiú. Ez nem az. Ez az amit akarsz."Barátja súgja vissza majd lágyan elkezdi simogatni a vállát. "Már csak egy évig ha élek ez hülyeség számomra" Köhögni és duzzogni kezd. "Plusz túl fiatal vagy" Leültem a székre és néztem az édes szerelmeseket. "De mi van ha akarom" Feűlt teljesen a fiatalabbik fiú és a szemében nézz. "Mi van?" kérdi zavarosan. "Mi van ha azt akarom ,hogy feleségül jöjjél hozzám?" A göndör fiú magyarázza halkan. Csend telepedik a szobában. "Nem" Egyszerű válasz esik ki a szájából ,majd megint elkezd köhöhgni. "De én szeretnék" Biztosította a másik fiú. "Nem én nem fogom hagyni ,hogy 19 évesen özvegy legyél" Vágtak a szavak a levegőben. "Nem érdekel" A fiú kiállt. "Szeretlek és szeretném veled tölteni éltem legjobb napját!" Ő és az égszín kék szeme kétségbe esést mutat. "Azt akarom ,hogy legyen gyűrű az ujjamon és az emlékeztet mennyire szeretsz." Suttogja rekedten. A másik fiú megrázza a fejét. "Közbe kell lépni ,ha akarjuk azt a gyűrűt" ezt mondja halkan. A beteg fiú beharapja a száját. "Meg kell keresni az utódom ,ha én már nem leszek" Borzongás fut  végig a gerincemen ,ezek a szavak meg minden olyan közel érint de sajnos igaz. "Ne mondj ilyent!" A fiatalabbik fiú felkiált. "De kibaszottul ki merem mondani ,hogy.." Kiabálta és durván megtörölte a szemét. "Szeretlek. És soha nem fogok találni olyan tökéleteset mint te!Soha nem fogok lépni! Nem engedem ,hogy elmenjen életem szerelme!"A fiú lecsúszik a kanapéról ,és elkezd sírni. Látom ,hogy az idősebb fiú szemei is megtelnek könnyekkel. Csak most tényleg az idősebb fiú a bölcsebb. 1 perc csend után megtöri a zokogás , majd az idősebb fiú köhögése. A göndör hajú szerető meg nyugszik és egyenesen hátra dől. A szemét egyenesen a barátjára szegezi.  "Kérlek fogadd el azt a gyűrűt. Olyan nehéz lesz mikor elmész kérlek tudasd velem ,hogy szeretsz. Én nem tudok nélküled élni , kérem tudasd velem. Van egy kis idő ,töltsd velem!" Erre kérte remegő arccal és kisírt szemekkel. Az idősebb fiú oda nyúl és letörli könnyeit az arcáról. ".......Nem is tudom mit tegyek........" Motyogja. Hallom mindkettő lélegzet vételét ,és látom ,hogy könnyeznek.  " Én ezt akarom" A fiatalabb fiú elkezd zokogni. "Akkor valósítsuk meg" Az idősebb fiú arc vonásai lágyulnak. "Gondoljunk csak bele milyen sexy-n néznél ki szmokingban. " A göndör fiú felnevet. A kék szemű fiú is elkezd nevetni ,majd meg fogja a fiú kezét. Egymás szemébe néznek és láttok egy bólintást az idősebb fiútól. "Rendben" Suttogja. Nagy mosoly terjed mind a kettő arcára és megölelik egymást. Az arcomról nem lehet levakolni az idióta vigyort ,elő veszem a telefonom és egyedül hagyom őket. Ahogyan sétálok a konyha felé meghallok egy puha szó váltást.  "Szeretlek Boobear." "Én is szeretlek Hazza."